A KöröspArt Galéria és a Corvin János Múzeum rendezésében 2008.május15-szeptember 14.között a Kohán Képtárban, Gyulán (Béke sugárút 35.) megrendezett kiállításon látható alkotók bemutatása és képei.

Bíró György (Gyula, 1900 – Gyula, 1962)

Festő. Mestere Aba-Novák Vilmos volt. Fotózással és művészettel foglalkozott egész életében. Főleg akvarelleket festett, melyek témája Gyula környéke, a Duna part, az alföldi táj, a természet volt. 1957-ben barátjával disszidált, két évig Brüsszelben élt. Egyéni kiállítása volt a budapesti Műcsarnokban, és 1971-ben Gyulán, a Dürer Teremben

József Dezső (Firtosváralja, 1886 – Gyula, 1965)

Festő. Művészeti tanulmányait a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte. Figurális kompozíciókat, portrékat, táj- és csendéletképeket festett. Gyulán telepedett le, és részt vett a város és Békés megye képzőművészeti életének szervezésében. Számtalan fiatalt tanított a művészet szeretetére. Kohán György őt tekintette igazi mesterének.

Kiss Sándor (Komádi, 1900 – Gyula, 1981)

Grafikus, szobrász. A budapesti Iparművészeti Főiskolán Lux Elek, és Orbán Antal voltak a mesterei. 1929-ben már a nagybányai Szépművészeti Iskolában képezte magát. Alkalmazott grafikával is foglalkozott. Kitűnő rajzpedagógusként dolgozott Gyulán. Ő tervezte a Stéberl-féle Gyulai kolbász címkéjét.

 

 Szilágyi István (Gyula, 1896 – Gyula, 1945)

Festő. Major Henrik egy gyulai gimnáziumi művészeti előadását meghallgatva döntött arról, festőművész lesz. Törpe növése (126 cm magas volt), testi gyengesége mellett óriási tehetséggel áldotta meg a sors. Tanulmányait a Képzőművészeti Főiskolán végezte 1918 és 1924 között. Mesterei Rippl-Rónai József, Csók István, Fényes Adolf, Glatz Oszkár, Aba-Novák Vilmos voltak. Rippl Rónai nyári, balatoni művészeti iskolájába is meghívta a szorgalmas tanítványát. Gyulán telepedett le 1925-ben, bár élt Szegeden, Tápén, sőt „kávéházi” festőként Budapesten is, szülővárosához mindig hű maradt. Rendszeres kiállítója volt a gyulai, szegedi, fővárosi tárlatoknak, de a Műcsarnok kiállításaira is jutott alkotásaiból. Barátjává fogadta, és a gyulai művészeti életbe ő vezette be a 16 éves ifjú Kohán Györgyöt. A művészbarátság mindkettőjük pályájára termékeny hatással volt. 1928-ban elnyerte Gyula város díját, amely talán a legnagyobb elismerést jelentette számára. A II. Világháború végén elvesztette leki egyensúlyát, elméje megbomlott, így halt meg 1945 tavaszán szeretett szülővárosában Gyulán.