Gyulai művésztelepesek

Az új album az 1928 és 1941 között működő első gyulai művésztelep történetét dolgozza fel, a kiadásra hosszú évek kutatómunkája után került sor, az alapítás 90. évfordulóján. A könyvben Durkó Károly a korabeli város életét is felidézve írta meg az alapítás előzményeit, dolgozta fel a 14 év eseményeit, kiállításait, a festők életrajzát is bemutatva. Szilágyi András a Magyarországon és Európában kialakult művészeti törekvések környezetébe helyezve írt tanulmányt a gyulai művésztelepről. A kötet műtárgyjegyzékében feltüntették az alkotások tulajdonosait is, ami nagyon fontos dokumentáció az utókornak. A 144 oldalas reprezentatív album 121 festményt, grafikát és műtárgyat mutat be 132 fényképpel, további 29 fotó és dokumentum teszi látványossá a könyvet, a két világháború közötti város hangulatát visszaadva. A könyv kiadásában partnere volt a Gyulai Évszázadok Alapítványnak Gyula Város Önkormányzata, a Gyulai Városbarátok Köre, az Erkel Ferenc Múzeum, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár, a Békés Megyei Levéltár, a KöröspArt Galéria, valamint a Kieselbach, Nagyházi és a Villás Galéria és Aukciósház is. A könyv kiadását sok gyulai polgár és vállalkozás mellett támogatta a Nemzeti Együttműködési Alap. A könyvbemutató november 22-én (csütörtökön) 17.00-tól volt a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. Alapítványunk idén 15 éves, ezért kis meglepetéssel is vártuk a közönséget. A könyvbemutatón átadtuk alapítványunk civil elismerését, Kiss György Munkácsy-díjas művész bronz érmét, a Firtosi József Dezső díjat. 2012-ben dr. Árpási Zoltán, 2014-ben pedig dr. Havassy Péter részesült az elismerésben, idén a díjazott Domokos Imre, az egykori 1-es Számú Általános Iskola nyugalmazott igazgatója, földrajz-rajz szakos tanára volt, aki felelősséggel végzett munkájával, életpályájával példaként állítható az utókor elé. Megtiszteltetés számukra, hogy átadhatják részére a Vasoklevelet, amelyet Domokos Imre 65 éve szerzett diplomája és közmegbecsülésre méltóan teljesített hivatása alapján adott ki a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara.

A gyulai művésztelepesekről

A gyulai művésztelepesek Európa számos festői területén megfordultak, szakmájukban elismertek sikeresek voltak és hitelesek maradtak. A mediterrán vidékeken, Velencében stb. festett képeiket könnyen értékesítették, mégis hoztak Gyulára is kollekciójukból, a polgári, művészetkedvelő közönség számára. Fontos szereplői voltak ők a budapesti és a külföldi tárlatoknak is. Az 1928-30-ban Gyulára érkező első alkotók mellett ki kell emelni a művésztelepet nyolc évig vezető Horváth Bélát, aki 1912-től számtalan díjat nyert, csakúgy, mint Barkász Lajos, Aradi Edvi Illés Jenő. Utóbbi művész képeiből a Szépművészeti Múzeum is többet megvásárolt. A két világháború közötti Magyarország legelismertebb grafikusai között tartották számon Thomas Antalt, aki 30 művészeti aranyéremmel büszkélkedhetett. Mihálovits Miklós az utolsó Benczúr tanítványok egyike volt, de modern, plein air képei kivételes kvalitásról tanúskodtak – nem véletlenül kapta meg 1934-ben a Vaszary-díjat. Kitűnő portréfestő is volt, Gyulán számos képet készített a megye és a város akkori vezetőiről, polgárairól. Az 1930-as években fontos alakja volt a művésztelepnek az állatképekben tehetséges Viski János, a jó tájképfestő Kiss Kálmán, valamint az olajban, de grafikában is sokszínű, változatos témákat találó Kássa Gábor.

A helyi művészek festményeivel is találkozhatott a közönség a művésztelepesek tárlatain: Szilágyi István, az ifjú Kohán György, Bíró György és Kiss Sándor mellett Kotzó Emil, Braun Gábor, dr. Ladics Tamás, P. Barna Margit, dr. Kulcsár Sándor, Erdős Péter alkotásai is szerepeltek 1931 és 1941 között a kiállításokon. A helyi napilapok rendszeresen beszámoltak a társadalmi eseménybe illő tárlatokról, így a gyulai alkotók képei is gazdára találtak a művészetet támogató gyulai polgárok körében

Durkó Károly