(magyar nyelven, 2009)

Öt évig őriztem valamit a dolgozószobában. Két vaskos kötet, A4-es lapok, papírdossziéba fűzve. A borítón színes fotók, felirat: ÉLETÜNK: VÁRFÜRDŐ I-II. Csupán néhány példány készült belőle. Öt éve volt már, hogy találkoztam Farkas Sándorral, a Várfürdő egykori igazgatójával. Könyvsorozatunk második kötetét írtam és szerkesztettem, mikor meglátogattam. Feküdt. Beteg volt már nagyon. Ágya mellé ültem, beszélgettünk. Soha nem felejtem el azt a csillogó szempárt, ahogy beszélni kezdett a közelmúltról. Nádházi András a vízmű igazgatójának vezetésével, Farkas Sándor irányításával indult el a Várfürdőben az óvodai és iskolai úszásoktatás, nem kevesebb céllal, minthogy minden gyulai gyermek megtanuljon legalább egy úszásnemben úszni. Megépült az 50 méteres versenymedence, majd a fedett tanuszoda, hagyományt teremtő sportrendezvények születtek, a gyulai sportolók országos versenyeken is esélyesként szálltak a vízbe. Tíz év alatt 22 országos bajnokságot nyertek a gyulaiak. Nagy Sándor pedig a Montreali Olimpia 400 méteres gyorsúszásában a hatodik helyen végzett. Dr. Regele Károly életre hívta a szenior úszóversenyeket, a magyar úszóválogatott vezetője Szécsi István és versenyzői  (Hargitai András, Verrasztó Zoltán, Soós Csaba) rendszeres vendégei voltak a városnak. Sok gyulai ember áldozatvállaló munkája hozta a fejlődést, a sikereket. Feladatok, gondok akkor is voltak bőven, amit történeti kronológiában feldolgozva, hihetetlen részletességgel írt le az egykori fürdőigazgató. Az utókornak szánta gépelt, indigóval sokszorosított sorait. Ma is előttem van Farkas Sándor tekintete, beszéde. Hallgattam az öreget… Talán megértettem valamit. Néhány hónappal később megszületett a „Gyula régen és ma” II. kötete. Sanyi bácsi közben elment, már nem lehetett közöttünk. Így is adott számomra kérdés nélkül egy választ: nem elég két képes albumban adni valamit Gyula város múltjából, ma is létező értékeiből. Részletesen be kell számolnunk mindenről, ami gyulai érték. A megalázott, majd újra feltámadt hentesiparról, elfeledett művészeinkről, régi 1566-os hőseinkről… és a Gyulai Várfürdőről.
Mai pénzcentrikus világunkban különösen fontos a fejlődés, de nem veszhet el semmi azok közül, ami a miénk, gyulaiaké.  
Megtanultam tőle: nem kell foglalkozni az ármánykodással, a percemberkék rosszakaratával. Többen vagyunk mi gyulaiak, akik szeretik ezt a várost. Emelt fővel vállalva a fejlődést, a versenyt, a munkát, de nem engedve múltunkból, büszkeségünkből.
 (emlékezés a könyvből - Durkó Károly)

A Gyulai Évszázadok Alapítvány méltó módon ünnepelte a Várfürdő 50 éves sikertörténetét. A levéltári kutatómunkát és a szakmai szöveget dr. Urbancsok Judit főorvos, reumatológus végezte és írta. Az archív anyagok „feltérképezése”, kutatásának összefogása Balla Tibor, a fotók készítése Bagyinszki Zoltán feladata volt, a könyvet Durkó Károly szerkesztette, a helytörténeti lektor D. Nagy András.  A könyv készítői közel másfél éves kutatómunka után 112 oldalon több mint 300 fotó, dokumentum között számos kuriózumot, eddig soha nem ismert képet, információkat osztanak meg a gyulaiakkal. Többek között azt is feldolgozták, hogy Gyula városában már a török uralom előtti korban, azaz pontosan 491 éve is létezett fürdőkultúra! Egy 1518. május 25-én keltezett levél ugyanis arról tesz említést, hogy „a város plébánosának, Mátyásnak kötelessége elmenetele előtt az iskolát, a fürdőt és a malmot rendbe tetetni”. Ez az épület a Petőfi téri katolikus (volt 2-es) iskola helyén állt, és „igen vékony falazatú volt”. A török korban már 11 gyulai fürdőről tesz említést Evlia Cselebi. Az első meleg vizes fürdőt 1873-ban nyitották meg Gyulán. A XIX. század végén már a Városház utcában, a nagyrománvárosi Sáros utcában, a Pósteleki úton is működtek fürdők. Az album részletesen fotókkal illusztrálva mutatja be ezt az időszakot csakúgy, mint a Várfürdő elődjét, az 1930-tól üzemelő Partfürdőt, a kastélykerti kút fúrásának történetét. Újra láthatjuk a rövid életű Gyulai Fürdő és Üdülő Részvénytársaság 1943-ban kibocsájtott részvényeit is. A Várfürdő sikertörténetét több fejezetben dolgozták fel a szerzők. Fotókkal dokumentálva jutunk el az első kút fúrásától a termálvíz feltöréséig. Láthatjuk a régi „fürdőépítési jegyeket”, a társadalmi munkáért járó igazolásokat. A könyv a kor hangulatának megfelelően foglalkozik a Várfürdő 1960-as, 70-es, 80-as, 90-es éveivel, feleleveníti a gyulai úszósport sikereit és az utóbbi évek fejlesztéseit is bemutatja. Sok gyulai polgár láthatja magát és régi barátait viszont a könyv oldalait lapozgatva. A könyvből az 50 éve „gyógyító” Várfürdőt és dolgozóit is megismerhetjük, újra találkozhatunk azokkal, akik sokat tettek a fürdő fejlődéséért, sikereiért. A szerzők kimondják: sok gyulai ember áldozatvállalásával vált valóra mindaz, amit sokan már a két világháború között szorgalmaztak, vagyis igazi gyógyvízzel rendelkező színvonalas fürdő jött létre Gyulán.
A Gyulai Évszázadok Alapítvány a Gyulai Várfürdő Kft. vezetőjének felkérésére kezdte meg a munkát még 2008 tavaszán. A bizalmat és a megrendelést az alapítvány az addig megszületett öt „Gyula régen és ma” kötet színvonala alapján nyerte el. Az albumok döntő mennyisége (1500 db) a Gyulai Várfürdő Kft. - rajta keresztül a város – tulajdonába került, a boltokban már csak egy-két példány kapható, esetleg antikváriumokban beszerezhető.

Fogadják szeretettel ezt az albumot is, olvassák el, adják tovább gyermekeiknek, unokáiknak a „Gyulai Várfürdő történetét”.

Egy kis ízelítő a könyvből (megtekintéséhez Flash Player szükséges):