Dolgozni tovább! Kohán György Kossuth-díjas kiváló festőművészünk mondta ezeket a szavakat, amikor további terveiről kérdezték. A hányatott sorsú művész már nem sokáig tehette a dolgát. Amit létrehozott, azzal az emberekhez szólt, nem spekulációból, nem önös érdekből tette.
Művészet. Sajátos világ. Akiket megérint, azok csodálatos ajándékot kaphatnak a sorstól. Misztikus világ ez, amelynek bölcsői különleges helyszíneken adtak maradandót a magyarságnak, Közép-Európa népeinek. A képzőművészeti szakma a jogosan (el)ismert helyszínekről vesz tudomást, holott Nagybánya, Szentendre, Szolnok, vagy éppen Kecskemét mellett több más település is vonzotta a piktorokat.
Sok évvel ezelőtt sem lehetett nem észrevenni az akkor még megyeszékhely, Gyula egyedi hangulatát. A mi városunk (és Szamossy Elek) indította el karrierjén Munkácsy Mihályt, adott számára egy életében végig hű művészbarátot, Gyulai Lászlót. Ebben a városban született a magyar Himnusz zenéjének komponistája, a magyar opera megteremtője Erkel Ferenc, a kitűnő fotóművész Székely Aladár, és évtizedekkel később ugyan, de innen indult el kalandos, de mégis gyötrelmes „vidéki” festőművész pályáján kis Szilágyi, majd Kohán György. Simonyi Imre a konok zseni-költő, József Dezső, Kiss Sándor, Kiss István kitűnő művészpedagógusok, Koszta Rozália az igenis humanista, és nem kommunista festőnő, Székelyhídi Attila (számunkra csak Tanár Úr, így nagy betűkkel), és Kiss Ottó, Bagyinszki Zoltán, és talán mások, az újabb gyulai művésztelepesek, akik a kortárs kultúra végtelen útján dolgoznak, mennek, igen ők mind a miénk.
Itthon vagyunk. Van múltunk, kultúránk, nem is akármilyen. A könyvben láthatjuk, milyennek látták, látják városunkat a gyulai, és a városunkat megtisztelő művészek. Rácsodálkozhatunk arra, hogy ez a város még most is tartogat számunkra meglepetéseket. Könyvsorozatunk a török kortól indulva, a XVIII - XIX. századi ábrázolásoknál kicsit megállva, a XX-XXI. században született képzőművészeti alkotásokon keresztül mutat be a városról, a városból készült alkotásokat. Megismerhetjük a régi (1928-tól működő) első gyulai művésztelep alkotóit, de a régiek mellett az újakat, a gyulaiakat is. A ma már helytörténeti dokumentációval bíró képek mellé igyekeztünk minél több információval szolgálni a festmény témájáról, és nem utolsósorban festőjéről. A kiindulópont minden esetben a kép volt, a meglévő, összegyűjtött anyagból igyekeztünk minél nagyobb merítéssel megmutatni a várost, egy-egy épület, utca, tér más-más felfogású ábrázolását. A képes albumban való megjelenéshez legalább akkora súllyal bírt az adott kép helytörténeti értéke, mint az alkotás művészi színvonala. Csaknem 40 alkotó bizonyítja: Gyula is a művészek, a képzőművészek városa. A 120 oldalas album elején a mai Gyula térképén két sétát ajánlunk az olvasónak, amellyel megismerhetik a város értékeit. A könyv végén azt is bejelöltük, hogy hol készültek a könyvben bemutatott festmények. Fogadják szeretettel a „Gyula régen és ma” könyvsorozat művészi értékekre (fel)hívó hatodik kötetét!
Egy kis ízelítő a könyvből (megtekintéséhez Flash Player szükséges):
